A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba a központi írásbeli vizsgát minden évben január második felében, egy szombaton délelőtt tartják. A felvételi pontszám iskolánként eltérően áll össze, de a szabály minden iskolára azonos: ha az iskola központi írásbelit ír elő, annak eredménye legalább a fele kell legyen az összpontszámnak. Az alábbiakban végigvesszük a teljes menetrendet, a pontszámítás logikáját és egy számolási példát.
Röviden
- A központi írásbelire általában december elejéig kell jelentkezni, közvetlenül a vizsgát szervező iskolánál.
- Az írásbeli általában január második felében, szombaton 10 órakor van, a pótló írásbeli egy-két héttel később.
- A jelentkezési lapokat az általános iskola február második felében továbbítja; a felvételi döntésről április végén, május elején értesítenek. A pontos dátumokat az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi.
- A központi írásbeli eredménye legalább 50 százalékát, a szóbeli legfeljebb 25 százalékát adja az összpontszámnak.
- A saját pontszámod becsléséhez használd a felvételi pontszámítónkat.
Kinek szól a hat- és nyolcosztályos felvételi?
A nyolcosztályos gimnáziumba negyedik osztály végén, a hatosztályosba hatodik osztály végén lehet átlépni. A vizsga nem tantárgyi dolgozat a szó hagyományos értelmében: a feladatok inkább a szövegértést, a gondolkodást és az alapvető matematikai készségeket mérik. Rendelet szerint a nyolc évfolyamos gimnáziumba, a hat évfolyamos gimnáziumba és a kilencedik évfolyamra jelentkezők külön feladatlapot kapnak, tehát a negyedikes nem ugyanazt a feladatsort írja, mint a hatodikos.
Fontos: nem minden hat- és nyolcosztályos gimnázium ír elő központi írásbelit, és az is az iskolán múlik, hogy magyarból, matematikából vagy mindkettőből kéri-e. Ezt az iskola felvételi tájékoztatójából tudod meg, amelyet a középfokú iskolák minden ősszel, általában október második felében tesznek közzé a honlapjukon.
A felvételi szokásos menetrendje
A középfokú felvételi eljárás időpontjait minden évben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet rögzíti. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőket érintő lépések az eddigi években nagyjából így követték egymást:
| Lépés | Szokásos időszak |
|---|---|
| Felvételi tájékoztatók közzététele az iskolák honlapján | ősszel, általában október második felében |
| Jelentkezés a központi írásbelire, közvetlenül a vizsgát szervező iskolánál | általában december elejéig |
| Központi írásbeli vizsga | január második felében, szombaton, 10 órától |
| A kijavított dolgozatok megtekintése | az írásbelit követő napokban |
| Pótló központi írásbeli | egy-két héttel a fő vizsga után, hétköznap délután |
| Értesítés az írásbeli eredményéről | február első felében |
| Az általános iskola továbbítja a jelentkezési lapokat | február második felében |
| Szóbeli vizsgák | február végétől március közepéig |
| A felvételi jegyzék nyilvánosságra hozatala | március második felében |
| A tanulói adatlap módosítása | március végén vagy április elején |
| Ideiglenes felvételi rangsor, majd egyeztetett felvételi jegyzék | április |
| Értesítés a felvételről vagy az elutasításról | április végén, május elején |
| Rendkívüli felvételi eljárás | május |
| Beiratkozás a középfokú iskolába | június második felében |
A pontos napokat az adott tanév rendjéről szóló rendelet tartalmazza, amelyet a Nemzeti Jogszabálytárban találsz; a felvételi eljárás részletes tájékoztatóit és a dátumokat az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi.
Hogyan áll össze a felvételi pontszám?
A felvételi eljárás rendjét az EMMI rendelet szabályozza, amely csak keretet ad; a pontos súlyozást minden iskola maga határozza meg, és a felvételi tájékoztatójában teszi közzé. A legfontosabb szabályok:
- Központi írásbeli: ha az iskola előírja, a vizsgán elérhető maximális pontszám nem lehet kevesebb az összpontszám 50 százalékánál. Az eddigi években a magyar és a matematika feladatlap egyenként 45 perces volt, és legfeljebb 50 pontot ért.
- Tanulmányi eredmény: csak az általános iskolai osztályzatok számítanak; a magatartás és a szorgalom nem. Hogy melyik évfolyam és melyik tantárgyak jegyeit veszik figyelembe, az iskola dönti el.
- Szóbeli: ha van, az eredménye nem lehet több az összpontszám 25 százalékánál.
- Egyenlő pontszám esetén: előnyt élvez a hátrányos helyzetű tanuló, majd az, akinek a lakóhelye az iskola járásában van.
A gimnázium az írásbeli eredményét a vizsgázó értékelőlapja alapján veszi figyelembe, és a központi írásbeli eredményét minden olyan iskola köteles elfogadni, amely előírja – függetlenül attól, hol írta meg a gyerek.
Számolási példa
Vegyünk egy kitalált nyolcosztályos gimnáziumot, amelynek felvételi tájékoztatója szerint az összpontszám 150 pont:
- központi írásbeli: magyar legfeljebb 50 + matematika legfeljebb 50 = 100 pont;
- tanulmányi eredmény: a 3. év végi és a 4. félévi jegyek átlaga öt tantárgyból, tízzel szorozva, legfeljebb 50 pont.
Az írásbeli itt az összpontszám kétharmada, tehát megfelel a legalább 50 százalékos szabálynak. Egy tanuló, aki magyarból 38, matematikából 31 pontot ér el, és a figyelembe vett jegyeinek átlaga 4,6, így áll:
| Rész | Számítás | Pont |
|---|---|---|
| Magyar írásbeli | – | 38 |
| Matematika írásbeli | – | 31 |
| Tanulmányi eredmény | 4,6 × 10 | 46 |
| Összesen | 115 / 150 |
Ha ugyanez az iskola szóbelit is tartana 50 pontért, az összpontszám 200 lenne: az írásbeli így pontosan 50 százalék, a szóbeli 25 százalék – mindkettő a megengedett határon belül. A saját számaiddal a felvételi pontszámítóban próbálhatod ki, de a végső súlyozást mindig az adott iskola tájékoztatójából ellenőrizd.
Hogyan készüljetek?
A felkészülésnél a rendszeresség többet ér, mint az utolsó hetek hajtása. Néhány gyakorlati tanács:
- Régi feladatsorok: az Oktatási Hivatal honlapján a korábbi évek központi feladatlapjai és javítási útmutatói elérhetők. Ezekből látszik, milyen típusú feladatok várhatók.
- Időre gyakorlás: a 45 perc gyorsan elmegy. Érdemes néhányszor otthon is időre megíratni egy teljes feladatsort.
- Szövegértés: a rendszeres olvasás a magyar feladatlapon és a matematikai szöveges feladatoknál is segít.
- Pihenés: a vizsga előtti napokban már ne az új anyagon legyen a hangsúly, hanem az alváson és a nyugalmon.
Ha a felkészülés miatt gyakoriak a viták otthon, a tanulás otthon témájú cikkünk segít abban, hogyan támogasd a gyereket úgy, hogy ne te tanulj helyette.
Mérlegeld a döntést is
A felvételi előtt érdemes őszintén megbeszélni, hogy a gyereknek mit jelent a váltás: új osztályközösség, gyakran hosszabb utazás, nagyobb terhelés. Van, akinek ez kihívás és motiváció, és van, akinek a megszokott iskolában maradás jobb. Ha a gyerek nem jut be, az nem kudarc: négy év múlva a kilencedik évfolyamra is lehet jelentkezni.
A vizsga napján
A vizsga napjára a gyereknek a vizsgát szervező iskola tájékoztatója szerint kell megérkeznie, általában a kezdés előtt jóval. Készítsétek elő előző este, amit a szervező iskola kér (például a személyazonosításhoz szükséges iratot, írószert), és tervezzetek be bőven időt az utazásra. A két feladatlap között szünet van; egy kis uzsonna és víz jól jön. A vizsga után ne az elrontott feladatokat elemezzétek, hanem pihenjen a gyerek – az eredményt úgyis megkapjátok.
Gyakori kérdések
Kötelező-e jelentkezni gimnáziumba, ha a gyerek megírja az írásbelit?
A központi írásbelire és a gimnáziumba két külön lépésben kell jelentkezni. Az írásbelire általában december elejéig, a gimnáziumba a jelentkezési lapon, amelyet az általános iskola február második felében továbbít.
Mi történik, ha a gyerek beteg a vizsga napján?
A pótló írásbelit általában egy-két héttel a fő vizsga után tartják azoknak, akik a fő vizsgán nem tudtak részt venni; a részvétel feltételeiről (például az igazolásról) a vizsgát szervező iskola tájékoztat.
Meg lehet nézni a kijavított dolgozatot?
Igen. A kijavított dolgozatokat az írásbelit követő napokban meg lehet tekinteni; a pontos időpontot a vizsgát szervező iskola közli.
Honnan tudom, hogyan számol pontot az iskola?
Az iskola felvételi tájékoztatójából, amelynek tartalmaznia kell a rangsorolás módját és a szempontok arányát. Ez az iskola honlapján található.
Az adatokat 2026. november 8-án ellenőriztük.
