Terhesség hétről hétre: mi történik a babával és veled

Mi történik a babával az első, a második és a harmadik harmadban, milyen szűrések várnak rád, és mikor kell azonnal orvoshoz fordulnod?

Várandós nő pihen, kezét a hasán tartja

A terhesség nagyjából 40 hétig tart, és a heteket nem a fogantatástól, hanem az utolsó menstruáció első napjától számolják. Ebben a kalauzban szakaszonként végigmegyünk azon, mi történik a babával, mire számíts a saját testedben, és mikor esedékesek a hazai várandósgondozás szűrései.

Röviden

  • A terhességi hetet az utolsó menstruáció első napjától számolják, ezért a „4. héten” a fogantatás még csak kb. két hete történt.
  • Az első harmad nagyjából a 12. hétig, a második a 13–27. hétig, a harmadik a 28. héttől a szülésig tart.
  • A kötelező ultrahangszűrések: 11–13., 18–22. és 30–32. hét; a cukorterheléses vizsgálat a 24–28. héten esedékes.
  • A magzatmozgást többnyire a 16. és a 24. hét között érzed meg először; ha később ritkul vagy megváltozik, azonnal szólj.
  • A 37. hét előtt született baba koraszülöttnek számít.

Hogyan számolják a terhességi heteket?

A szülészeti gyakorlat az utolsó menstruáció első napjától számol, mert ezt a dátumot a legtöbben tudják, a fogantatás pontos napját viszont ritkán. Emiatt az első két hétben valójában még nincs terhesség: a ciklus elején vagy, és a peteérés nagyjából a második hét végén következik be. A várható szülési időpont ennek megfelelően kb. 40 héttel az utolsó menstruáció kezdete után van.

Ha tudni szeretnéd, hányadik héten jársz és mikorra várható a szülés, használd a terhességi kalkulátort. Az első ultrahang után a nőgyógyász a magzat mérete alapján pontosíthatja a dátumot; ilyenkor a várandósgondozási könyvbe beírt időpont a mérvadó.

Fontos tudni, hogy a kiírt nap csak becslés. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az a baba koraszülött, aki a 37. betöltött hét előtt születik; ennél később a szülés már nem számít korainak.

Első harmad (1–12. hét): minden szerv alapja itt készül

Az első harmad a legrejtettebb, mégis a legtöbb változás ekkor történik. Kívülről szinte semmi nem látszik, belül viszont kialakulnak a szervek alapjai.

  • 4. hét: az embrió kb. 2 mm-es, nagyjából egy mákszem méretű. Sokan ekkor még nem is tudnak a terhességről; enyhe pecsételő vérzés előfordulhat a beágyazódáskor.
  • 6. hét: kb. 6 mm, egy borsószem nagysága. Megjelennek a végtagbimbók, formálódik a fej, a máj és az idegrendszer; a szív helyén kis kidudorodás látszik.
  • 12. hét: a magzat fejtől farig kb. 5,4 cm. A belső szervek kialakultak, a szívműködés ultrahanggal jól látható, a csontváz elkezd elcsontosodni.

Rád nézve ez a hányinger, a fáradtság, a feszülő mell és a gyakori vizelési inger időszaka. Sokaknál a 12. hét körül enyhül a rosszullét, és visszatér az étvágy. Kettő helyett enni nem kell: többletenergiára csak a terhesség későbbi szakaszában van szükség.

Ebben a szakaszban érdemes felkeresni a védőnőt is, aki megnyitja a gondozást és kiadja a várandósgondozási könyvet. A gondozásba vételkor a védőnő az életmódról, a dohányzás és az alkohol elhagyásáról, a munkakörülményeidről is beszélget veled, később pedig a szülésre és a szoptatásra is felkészít.

Második harmad (13–27. hét): az „aranyközép”

Sok kismama a második harmadot éli meg a legkönnyebbnek: a hányinger többnyire elmúlik, a has még nem nagy, és megjönnek az első mozgások.

  • 16. hét: a magzat kb. 11,6 cm (fejtől farig). Ökölbe tudja szorítani a kezét, fintorog, bár ezek még nem tudatos mozdulatok.
  • 20. hét: fejtől sarokig kb. 25,6 cm. A bőrét fehér, zsíros magzatmáz borítja, rúg, forog, szopja az ujját.
  • 24–27. hét: gyorsan gyarapszik a súlya, a mozgások egyre határozottabbak.

A mozgást a legtöbben a 16. és a 24. hét között érzik meg először, első babánál gyakran csak a 20. hét után. Eleinte buborékoláshoz, pillangószárny-rebbenéshez hasonlít. Ebben a szakaszban gyakori a lábgörcs, a gyomorégés, az ínyvérzés és a derékfájás.

Harmadik harmad (28. héttől a szülésig): hízás és készülődés

A harmadik harmadban a baba főként nő és erősödik, a szervei érnek. A 28. héten fejtől sarokig kb. 37,6 cm, a szívverése nagyjából 140/perc, ami a születésig lassan kb. 130/percre csökken. A 40. hétre átlagosan kb. 51 cm hosszú.

Neked egyre nehezebb lesz a mozgás és az alvás, gyakoribbá válhatnak a fájdalmatlan „jóslófájások” (a has időnkénti keményedése). Ezek nem azonosak a szülési fájásokkal, amelyek fájdalmasak, és egyre sűrűbben, rendszeresen jönnek. Hogy pontosan mikor indulj be a kórházba (milyen sűrű és milyen hosszú fájásoknál), azt kérdezd meg előre a kezelőorvosodtól vagy a szülészettől, mert a gyakorlat intézményenként eltérhet; magzatvízelfolyásnál mindenképp telefonálj.

Ez a gyakorlati teendők ideje is: a 34. hétig ki kell választani a baba leendő házi gyermekorvosát, és a szülés előtt néhány héttel érdemes összepakolni a kórházi táskát. Ha még nem tudod, mi kell otthonra az első hetekre, a babakelengye-listánk segít szűrni.

Szűrések és vizsgálatok hétről hétre

A várandósgondozás rendjét a 26/2014. (IV. 8.) EMMI rendelet határozza meg. Eszerint a szülész-nőgyógyásszal (vagy szülésznővel) és a védőnővel is legalább harmadonként egyszer találkozol, a háziorvossal legalább egyszer; ha az állapotod indokolja, gyakrabban. A főbb vizsgálatok:

Időszak Vizsgálat
Első harmad Vérkép, vércsoport és ellenanyagszűrés, vércukor, vese- és májértékek, vizelet, hepatitis B és szifilisz szűrése
11–13. hét Első ultrahangszűrés
18–22. hét Második ultrahangszűrés
24–28. hét Cukorterheléses vizsgálat (OGTT), vérkép, vizelet, ismételt szifiliszszűrés
30–32. hét Harmadik ultrahangszűrés
36–37. hét Vérkép, ellenanyagszűrés, vese- és májértékek, vizelet
38., 39. és 40. hét CTG-vizsgálat (a magzati szívműködés és a méhtevékenység regisztrálása)

A védőnő minden alkalommal méri a vérnyomásodat és a testsúlyodat, később a haskörfogatot is. A 37. életévüket betöltött kismamáknak genetikai tanácsadás is jár. Hogy milyen további, választható vizsgálatok jöhetnek szóba, azt a kezelőorvosoddal érdemes megbeszélni.

Mikor fordulj azonnal orvoshoz?

A terhesség alatti panaszok nagy része ártalmatlan, de néhány jelnél nem szabad várni. Hívd a kezelőorvosodat vagy a szülészetet, illetve sürgős esetben a mentőket, ha:

  • bármikor vérzést tapasztalsz;
  • a magzat a megszokottnál kevesebbet mozog, a mozgás jellege megváltozik, vagy nem érzed – ilyenkor ne várj másnapig, éjjel is telefonálj;
  • elfolyik a magzatvíz (akár csak szivárgás formájában);
  • a 37. hét előtt rendszeres, fájdalmas méhösszehúzódásokat érzel;
  • erős hasi fájdalmad, magas lázad van, vagy egyszerűen úgy érzed, hogy valami nincs rendben.

Otthoni magzati szívhanghallgató készülékre ne hagyatkozz: ha aggódsz, a szakember vizsgálata ad biztos választ.

A terhességhez kapcsolódó pénzügyi lehetőségekről (például a CSED-ről és a családi pótlékról) a családi támogatásokat összefoglaló cikkünkben olvashatsz.

Gyakori kérdések

Hány hétig tart pontosan a terhesség?

Átlagosan 40 hétig az utolsó menstruáció első napjától számítva. A 37. hét után született baba már nem koraszülött, és sok baba a kiírt nap előtt vagy után néhány nappal érkezik. A szülés idejéről és a túlhordásról a kezelőorvosod ad tájékoztatást.

Mikor hallható először a baba szívverése?

A szívműködés a korai hüvelyi ultrahangon már a 6–7. hét körül látható lehet, a 12. hét körüli szűrésen pedig rendszerint jól megfigyelhető. Hogy nálad mikor és milyen vizsgálat lesz, azt az orvos dönti el.

Mikor kell először védőnőhöz menni?

Amint kiderült a terhesség, érdemes jelentkezni. A védőnő nyitja meg a gondozást, kiadja a várandósgondozási könyvet, és harmadonként legalább egyszer találkoztok.

Normális, ha egyik napról a másikra kevesebbet mozog a baba?

Nem érdemes kivárni. Ha a mozgás ritkul vagy megváltozik, aznap, akár éjjel is hívd a szülészetet: ott megvizsgálják a baba szívműködését és mozgását.

Az adatokat 2026. november 8-án ellenőriztük.